TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT
ALTERNATIVE HEALING

Dr Szabo Erika ND

http://www.doktorszaboerika.com

http://www.try-alternative-healing.com

Alapvető tudnivalók a táplálkozásról

Elismerem, a helyes nutríció kialakítása lehet unalmas, sőt túlterhelő amikor olyan tanácsokat kapunk amelyek százalékban, dekákban és deciliterben mérnek mindent. Ki akar leülni a vacsoraasztalhoz számológéppel a kezében? A legtöbb, nutrícióval foglalkozó szakember tudományos magyarázatba kezd, eláraszt bennünket statisztikai adatokkal, amiknek felét sem értjük, vagy nincs türelmünk végigolvasni és tanulmányozni. Nézzük meg dióhéjban, leegyszerűsítve, milyen alapvető nutrícióra van a szervezetnek szüksége ahhoz, hogy hatásosan működjön.

Az emberi szervezet egy összetett rendszere az együttesen működő kisebb szerkezeteknek, szerveknek. Ha megadjuk a megfelelő üzemanyagokat a szerkezetek működéséhez, az egész szervezet olajozottan fog működni, tehát energikusnak, kiegyensúlyozottnak és egészségesnek érezzük magunkat. Ha nem megfelelő vagy elégtelen arányban biztosítjuk az üzemanyagot, a szerkezetek akadoznak, vagy üzemanyag hiányában nem dolgoznak és megállnak. Az üzemanyagot, amire a szervezetnek szüksége van, ételek formájában biztosítjuk.

Ismerve az alapszükségletet, megadva a szervezetnek a szükséges, jó minőségű tápanyagot, javíthatjuk egészségi állapotunkat és megelőzhetjük a betegségek kialakulását, létrehozva a harmonikus egyensúlyt szervezetünkben, fizikailag úgymint lelkileg.

Az egészséges táplálkozás az alapja a jó egészség elérésének és megtartásának. Mindenki számára szükségesek a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, valamint vitaminok, ásványok, mikrotápanyagok és víz. Helyes arányban és minőségben juttatva a szervezetbe őket, biztosíthatjuk az optimális egyensúlyt és működést.

Víz

Az emberi szervezet kétharmada víz, minden funkcióhoz szükséges, ami a szervezetben lezajlik. Segít a tápanyagok szállításában a sejtekhez és elszállítja a salakanyagot a sejtekből. Szükséges az emésztőrendszer, keringés, felszívódás, kiürítés folyamatához, valamint a vízben oldódó vitaminok felszívódásához és a testhőmérséklet szabályozásához. Ha nem juttatjuk elegendő mennyiségben a szervezetbe, kiszáradáshoz, az elektrolitháztartás kibillenéséhez vezet. A vízszükséglet változó különböző típusú embereknél, a típusok leírásában részletesebben talál majd róla leírást.

Szénhidrátok

A szénhidrátok biztosítják a szervezet számára az energiát. Főleg növények, gyümölcsök és zöldségek szolgáltatják a szénhidrátokat számunkra de az állati eredetű tej és tejtermékek is tartalmaznak jelentős mennyiséget. A szénhidrátokat két csoportba soroljuk: egyszerű és összetett szénhidrátok.

A főbb egyszerű szénhidrátok vagyis egyszerű cukrok, a fruktóz (gyümölcscukor), szacharóz (asztali, finomított cukor), laktóz (tejcukor). Az egyszerű szénhidrátok forrásai főleg gyümölcsök.

Az összetett szénhidrátok szintén cukrok, de a cukormolekulák hosszú láncokat alkotnak, ezek a rostok és keményítők. Az összetett szénhidrátokban gazdag ételek a zöldségek, gabonafélék és hüvelyesek.

A szénhidrátok a legfőbb forrásai a glükóznak, ami az egyedüli energiát biztosító tápanyag az agy és a vörösvértestek számára. Minden szénhidrát, kivéve a rostokat, az anyagcsere-folyamatban glükózzá alakul. A glükóz energiát biztosít a szervezet működéséhez, a felesleg a májban raktározódik el későbbi felhasználásra, ha azonban túlzott mennyiségű cukrokat fogyasztunk, zsírpárnák formájában raktározódik el. Az egészséges szénhidrátforrások a gyümölcsök, zöldségek, egész őrlésű gabonák és hüvelyesek. Az egészségtelen, sőt káros szénhidrátok a finomított, hántolt gabonák, fehér liszt, tartósítókkal, szárítással készült készételek, fehér lisztből cukorral készült sütemények, kekszek, cukorkák, kólák, amik az íz és állag megtartásához telítve vannak az egészségre káros tartósítókkal, eldugott kalóriákkal és mesterséges édesítőszerekkel.

A rostok nagyon fontos szénhidrátok a szervezet számára. Először is, a vizet magukban tartva segítik az emésztőrendszert munkájában a székrekedés, béldaganatok és az aranyér kialakulását megelőzve. Amellett, a rostok olyan káros anyagokat is lekötnek a bélben, amik a magas koleszterinszintet és ezzel együtt szív- és keringési betegségeket okoznak.

Fehérjék:

A fehérjék nélkülözhetetlenek a növekedéshez és a hormonrendszer karbantartásához, antitestek, enzimek és szövetek kialakításához, valamint az egészséges sav-lúg egyensúly megtartásához. Az elfogyasztott fehérjéket a szervezet aminosavakra bontja le. Néhány aminosav gyártására a szervezet képes, másokat a táplálékból kell, nyerjünk amik két formában ismeretesek.

Az első csoport az összetett fehérjék, biztosítják a szervezet számára szükséges összességét az aminosavaknak, forrásai a húsok, halak, sajtok, tojás és tejfélék.

A második csoport csak néhány aminosavat tartalmaz, forrásai a gabonák, hüvelyesek és zöld, leveles zöldségek.

Fontos az étrendben, hogy mindegyik aminosavat biztosítsuk a szervezet számára, de vegetáriánusok, akik nem fogyasztanak állati eredetű fehérjéket is képesek ennek elérésére. Például, a babok és a barna rizs gazdag fehérjékben de mindkettőből hiányzik pár fontos aminosav. Együtt fogyasztva azonban kiegészítik egymást, biztosítva az elengedhetetlen aminosavak bevitelét. Babokkal kombinálva kukoricát, diókat, magokat és búzát, vagy barna rizzsel kombinálva babot, diókat, magokat és búzát étrendünkben ugyanazt a hatást érhetjük el.

Minden étkezéshez ehetünk valamilyen formában fehérjét (a legtöbb ember csak húsra gondol, amikor fehérjékről van szó;), például vaj helyett mogyoróvajat kenve kenyérre a reggelihez, a salátához diót, lenmagot, napraforgót vagy pirított mandulát adva.

Például, tízóraira nagyon egészséges a joghurt vagy kefir, vigyáznunk kell azonban összetételükre. A legtöbb ízesített termék túl sok cukrot, színező- és tartósítóanyagot tartalmaz. Magunk is ízesíthetjük őket gyümölcslével édesített lekvárral vagy csak friss gyümölcsöt adva hozzá.

Zsírok és olajok:

A zsírszegény diéta fontosságára napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek, a tény az, hogy szükségünk van zsírokra. Gyerekkorban az agy megfelelő fejlődéséhez és a növekedéshez nagyobb mennyiségben de kétéves kor után már csak kis mennyiségben. A zsírokat nem tartalmazó diéta egészségtelen, a zsírban oldódó elengedhetetlen vitaminok nem képesek felszívódni. A túlzott zsírfogyasztásra vezethető azonban vissza az elhízás, magas vérnyomás, szívbetegségek és daganatos bélrendszeri megbetegedések kialakulása. Tehát mi a megoldás? A megfelelő mennyiségű és minőségű zsírok biztosítása.

Annak megértéséhez, hogy milyen zsírokra van a szervezetnek szüksége, tudnunk kell milyen zsírok állnak rendelkezésünkre.

A zsírok alkotóelemei a zsírsavak, amiket három kategóriába sorolhatunk:

Az első kategória a telített zsírsavak, amiket főleg állati eredetű táplálékainkból nyerünk mint zsíros húsok, vaj és tejtermékek. Némelyik növényi olajnak is magas a telített zsírtartalma, ilyen a kókusz- és a pálmaolaj és a zöldségekből készült zsírszerű anyagok. A máj a telített zsírokat használja fel a koleszterin kialakítására, ezért a telített zsírok, olajok fogyasztása magas vérkoleszterinszinthez vezet.

A második kategória a többszörösen összetett telítetlen zsírsavak amik főleg kukorica-, repce- és napraforgóolajokban és egyes halakban található. A telített zsírokkal ellentétben, a telítetlen zsírok csökkentik a káros (LDL) koleszterinszintet a vérben, de amellett csökkentik a hasznos (HDL) koleszterinszintet is.

A harmadik kategória az egyszerű telítetlen zsírsavak, amik főleg diókból, bogyókból és magokból préselt olajok mint olíva-, mogyoró-, canola-, szezám-, szója- és lenmagolaj. Ezek az olajok csökkentik az LDL, de nem befolyásolják a HDL koleszterinszintjét.

El tudjuk dönteni egyszerűen, hogy melyik zsír telített vagy nem telített zsírsavakat tartalmaz. A telített zsírok szilárdak szobahőmérsékleten, a telítetlenek folyékonyak. A hidrogénnel kezelt növényi olajok szilárd formát vesznek fel mint a margarin, de a telített zsírokhoz hasonlóan emelik a káros és csökkentik a hasznos koleszterin szintjét.

Vitaminok és ásványok

A víz, szénhidrát, fehérje és zsírsavak mellett vitaminokra és ásványokra is szüksége van a szervezetnek az egészséges működéshez. Mivel a vitaminok és ásványok csak nagyon kis mennyiségben szükségesek, mikrotápanyagoknak is nevezzük őket.

A vitaminok elengedhetetlenek az anyagcsere egészséges működéséhez. Megkülönböztetünk vízben és zsírban oldódó vitaminokat. A vízben oldódó vitaminokat naponta pótolni kell, mert nem tárolódnak a szervezetben, a zsírban oldódó vitaminok mint A-, D- ,E- és K-vitamin a májban és a zsírpárnákban raktározódnak el, tehát hosszabb ideig állnak a szervezet rendelkezésére.

A kiegyensúlyozott, egészséges étrend tartalmazza a szükséges vitaminokat és ásványokat, de a modern termesztés, tárolás módszereiből kifolyólag nagy mennyiségük elvész mire az étel az asztalra kerül. A napi szükségletet étrendünkből biztosítjuk, ha egészségesen, organikus módszerekkel termelt ételfélékkel táplálkozunk.

Nincs rá bizonyíték, hogy egy egészséges embernek, aki megfelelően táplálkozik, szüksége lenne nagy mennyiségű vitaminokra. Némely szélsőséges szakember hallatlan mennyiségű vitamin szedését ajánlja, ami véleményem szerint többet árt, mint használ. Az öt-tíz szeres adagokban szedett vitaminok és kiegészítők egy aránylag egészséges ember számára inkább méreg és megterhelés, mint segítség. Esetekben a túladagolás olyan tüneteket okozhat, ami utánozza bizonyos betegségek tüneteit. Az orvos esetleg nem is tudja, hogy vitaminokat szedünk, nem tartjuk fontosnak az említését, mivel azok csak vitaminok. A túlzott vitaminadag okozta tünetekre kezeli a beteget, holott talán csak a 20000 IU vitamin okozta őket. Vitaminok nagy adagban nemcsak veszélyesek a toxikus hatás miatt, de nagy mennyiségben kombinálva, a bélből csak bizonyos mennyiség tud felszívódni, egy túladagolt vitamin meggátolja a többi felszívódását is. Az A- ,D- ,K-vitaminok, niacin, vas, veszélyes mennyiségben felszaporodhatnak a szervezetben, májkárosodást, idegrendszer-károsodást, sőt erősebb hajlamosságot a rákos megbetegedésekre is okozhatnak. Mellékhatások, amik nem veszélyesek de kellemetlenek, túl sok magnézium okozta hasmenés vagy túladagolt C-vitamin okozta hasgörcsök. Vannak betegségek, amik jól kezelhetőek magasabb dózisban alkalmazott kiegészítőkkel de azok speciális esetek és nem mindenki számára ajánlottak. Túladagban az A-vitamin könnyen toxikussá válhat, tudassa az orvosával ha szedi, aki vérvizsgálattal ellenőrizheti a szintet.

Ásványok találhatóak minden részében a testnek, vérben és csontokban is. Segítenek a hormonháztartásban, az idegrendszer működésében és az energia szinten tartásában is. Amikor valamilyen ásványban hiány van, a szervezet hajlamosabb felszedni ártalmas nehézfémeket mint ólom, alumínium és merkúr. A legjobb formája az ásványoknak a crystalloid forma ami könnyen beépül a sejtekbe. Az ásványok is felhalmozódhatnak a szervezetben, mennyiségüket érdemes figyelembe venni.

A vitaminmánia fellángolásával sokan átesnek a ló másik oldalára, ijesztő adagban szedve a szintetikus vitaminokat, a szerintem szélsőséges elveket valló szakemberek tanácsaira hallgatva. Lehet, hogy igazuk van? Lehetséges, de a mai, legjobb tudásom mellett nem tudom elfogadni nézetüket. Ilyen mértékben beleavatkozni a természet és evolúció által a környezet lehetőségeihez alkalmazkodott szervezet működésébe, véleményem szerint nem vezet jó eredményhez, sőt… A kiegyensúlyozott táplálkozás, megfelelő minőségű ételek fogyasztása biztosítja számunkra a megfelelő mikrotápanyagokat, pótlásukra akkor van szükség, ha nincs lehetőségünk a teljes értékű ételfélék fogyasztására.